Hívás most!

érintésvédelem felülvizsgálat, mérés
érintésvédelem felülvizsgálat, mérés
érintésvédelem felülvizsgálat, mérés

Érintésvédelem

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálata

Az érintésvédelem mérése és felülvizsgálata után a minősítő irat az MSZ HD 60364, és az MSZ 2364 sz. szabvány [MSZ 172/1.sz. szabvány] előírásai szerint készül, amely tartalmazza az érintésvédelem részletes mérési jegyzőkönyvét, melynek érvényessége 3 év.

A vizsgálatot a 10/2016. (IV. 5.) NGM  rendelet kötelezően írja elő:

  • áramvédő kapcsoló: háromhavonta
  • áramvédő kapcsoló: ideiglenesen telepített munkahely esetén:  havonta
  • hordozható villamos gépek (ívhegesztő) kéziszerszámok: évente
  • KLÉSZ hatálya alá tartozó épületek: 6 évente
  • minden más villamos berendezésen: 3 évente

Az érintésvédelmi minősítő irat tartalmazza a részletes érintésvédelem mérési eredményeket:

  • védővezetős hálózat “földelés, nullázás” mérése,
  • törpefeszültségű rendszerek mérése,
  • kettős és megerősített szigetelésű berendezések minősítése,
  • RCD ( ÁVK) Mérése.
érintésvédelem

érintésvédelem mérése

Az érintésvédelem célja annak megakadályozása, hogy a villamos hálózatok és berendezések akár rendeltetésszerű használatuk közben, akár meghibásodásuk miatt, akár véletlenül balesetet okozzanak.

A zárlatos villamos berendezéssel érintkező emberi testen áthaladó áram intenzitásától függően a szervezetben kisebb reverzibilis, nagy áramerősség esetén maradandó roncsolást, gyakran halált okoz.

Minthogy az átlagos testellenállás — kéztől kézig számítva — kb. 3000 Ω, a 15 mA erősséget meghaladó áram tehát életveszélyes lehet, a 20 mA feletti pedig halált okozhat. Tehát 60 V feszültség az a felső határ, amely felett az érintésvédelem elvégzése fontossá válik.

A helyesen kialakított érintésvédelem célja, hogy az áramütés okozta balesetveszélyt elhanyagolhatóan kis értékre csökkentse.

Az érintésvédelem módja a hálózat, ill. a villamos berendezés normál üzemi körülmények között feszültség alá nem kerülő részeinek szigetelése.

A fokozottabb biztonságot igénylő berendezéseket kettős szigeteléssel látják el (nincs kívülről érintkező vezető felületük).

Az érintésvédelem további módjai a —> védőföldelés, a nullázás, a védőkapcsolás, a törpefeszültség, és egyes helyeken az érintésvédelmi kapcsolók használata.

————–

Érintésvédelem

Az érintésvédelem üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő vezető részek érintéséből származó balesetek elkerülésére szolgáló műszaki intézkedések összessége.
Az érintésvédelem más szóval: közvetett érintés elleni védelem, vagy az EN 61140 szabvány  kifejezésével: hibavédelem – azokat a műszaki intézkedéseket jelenti, amelyek az üzemszerűen feszültségmentes, tehát feszültség alatt nem álló, de meghibásodás (általában szigetelési hiba) következtében a földhöz képest veszélyes mértékű feszültség alá kerülő részek érintésekor az áramütés bekövetkezését akadályozzák meg.
A közvetlen (meg )érintés elleni védelem- azaz  alapvédelem pedig az aktív ( üzemszerűen feszültség alatt álló ) részek megérintését akadályozza meg.
A szakmai köznyelv – hagyományosan – a hibavédelmet (a közvetett érintés elleni védelmet ) nevezi röviden érintésvédelem nek.

Az érintésvédelem vizsgálatának alkalmával a létesítményben található elektromos készülékeket védelmi osztályok alapján különböztetjük meg:

I. érintésvédelmi osztály – védővezetős védelemmel ellátott készülékek. Pl. mikrohullámú sütő
II. érintésvédelmi osztály – kettős vagy megerősített szigetelésű berendezések. Pl. kézi fúrógép
III. érintésvédelmi osztály – törpefeszültségű készülékek (max. 50 volt). Pl. beépített transzformátorral szerelt asztali lámpa.

Minden olyan épületet, ahol az érintésvédelem módjára a védővezetős módot használják, egyenpotenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépíteni, mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel. A létesítményekbe beépített nagy kiterjedésű fém alkotó elemeket, csőhálózatokat, földeléseket be kell kötni az EPH rendszerbe. Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potencálkülönbségek kialakulását. A villámok áramának fele az épületen belül halad le, az EPH rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket.

Érintésvédelem Jegyzőkönyv

Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat végső és egyik legfontosabb munkafolyamata az ellenőrzés eredményeit rögzítő vizsgálati dokumentáció annak érdekében, hogy a megrendelő ( a villamos berendezés kivitelezője, tulajdonosa vagy üzemeltetője), valamint az ellenőrző hatóságok képviselői megfelelő általános, illetve részletes információt kapjanak a berendezés érintésvédelem állapotról.
Az érintésvédelem vizsgálatáról készült dokumentáció, amely a Minősítő Iratot és az érintésvédelem mérési jegyzőkönyveit tartalmazza, az érvényességének időtartamára a villamos berendezés  ’’bizonyítványa„ lesz.

Érintésvédelmi jegyzőkönyv fejezetei:

  • Fejlap
  • Minősítő irat
  • Minősítési alapadatok
  • Érvényességi feltételek
  • Minősítés
  • Záradék ( Összefoglalás)

Fejlap
A fejlap az egész dokumentáció bemutató része. Az érintettek megtudhatják belőle, hogy ez a dokumentum melyik villamos berendezésnek milyen típusú „bizonyítványát” tartalmazza, ki  hol és mikor végezte el ezt a vizsgálatot.

Minősítő irat
Minősítés: ez az oldal tartalmazza a legfontosabb kijelentést:
„ A felülvizsgált berendezés  érintésvédelme teljes körűen MEGFELELŐ„
és a következő adatokat tartalmazza: a megrendelő neve, az érintésvédelem vizsgálatának helye és ideje, a vizsgált berendezés. Ezen kívül az  érintésvédelem felülvizsgálatot végző neve, szakképzettsége, bizonyítványának száma.

Minősítési alapadatok
Ez a fejezet tartalmazza a vizsgált villamos berendezés feszültségét, érintésvédelmi módokat és eszközöket Itt nyilatkozunk a  felülvizsgálat során figyelembe vett szabványokról és előírásokról.
Nyilatkozunk az Egyenpotenciálra Hozó Hálózatról ( EPH).

Érvényességi feltételek
Ez az oldal tartalmazza, hogy a minősítés milyen körülmények között és mennyi ideig marad érvényben, valamint azt, hogy az érintésvédelem felülvizsgálója mire alapozza ezt a megállapítását.
A következő érintésvédelmi felülvizsgálat esedékességének naptári évszámát.

Minősítés
A, Közvetlen élet- ill. tűzveszélyt okozó hiba:
B, Súlyos, soron kívül javítható hibák:
C, A szokásos karbantartások során célszerű a következő hibákat kijavítani:

Záradék
Itt határozzuk meg az érintésvédelmi jegyzőkönyv érvényességét, mikor kell legközelebb érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot elvégezni a villamos berendezéseken.

Mellékletek:
Az érintésvédelem mérési táblázata tartalmazza egyenként a vizsgált berendezés nevét, azonosítóját,  a kikapcsoló szerv helyét, kikapcsoló szerv típusát,  mért- megengedett ellenállását, érintésvédelem osztályát, védővezető folytonosságát, valamint egyenkénti MINŐSÍTÉSÉT.

Érintésvédelmi relé ( hiba relé )
Áram-védőkapcsoló működésének ellenőrzése.
Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatkor nem elég az érintésvédelmi relé teszt-gombbal történő ellenőrzése, meg kell mérni a kapcsoló tényleges kioldási áramát és kioldási idejét.

Érintésvédelem alapfogalmak

Vaszil Norbert
Villamos biztonságtechnikai
felülvizsgáló
Tel: 20/969-6182
Email: vaszilnorbi@freemail.hu

Mi az érintésvédelem?

Az érintésvédelem tulajdonképpen a villamos áramütéses balesetek elleni védelemre szolgál,ahol a veszélyt a villamos áram, illetvea villamos áramnak az élő emberi szervezetre gyakorolt hatása jelenti.
Az érintésvédelem jogiháttere
14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet
A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
– áramvédő kapcsoló: havonta
– hordozható villamos gépek (ívhegesztő)kéziszerszámok: évente
– KLÉSZ hatálya alá tartozó épületek: 6 évente
– minden más villamos berendezésen:3 évente

Ki végezheti az érintésvédelem felülvizsgálatot
A 21/2010.(V.14) NFGM rendelet határozza meg az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítéseket csak

Érintésvédelmi szabványossági Felülvizsgálója képesítéssel rendelkező személy végezheti. Aki szerepel az Országos képzési Jegyzékben (OKJ).
Ellenőrzési rendszer
A villamos berendezéseket első alkalommal az elkészülésük után kell ellenőrizni. Az üzembevétel utáni ellenőrzések
Önellenőrzés (ez az üzemeltető kötelessége)
Hatósági ellenőrzés (ez csak hatóságok – pl: MKEH – MMB hatóság vagy munkavédelmi felügyelő – joga)

Önellenőrzés
Szerelői ellenőrzés:
Egyszerűbb, méréseket általában nem igénylő vizsgálati mód, az érintésvédelem alapvető hibáinak feltárása céljából.
Szabványossági felülvizsgálat:
Részletesebb,méréseket és e mérések számításokkal való kiértékelését is igénylő ellenőrzési mód

Nullázás
Nullázás védővezetőt igénylő  érintésvédelmi mód (a táplálás önműködő lekapcsolásával működő védelem )
Védővezető jele PE, szín: Zöld/sárga  csak hibaáramot vezet (pl: zárlati áram)

Nullázó vezető jele PEN színe kék
Egyesítet nulla és védővezető min 10mm2 vagy vastagabb
Nulla vezetőjele N, színe kék, csak üzemi áramot vezet
Fázisvezető jele L1-L2-L3
Régi jelölés: R-S-T, színe: fekete vagy barna, Üzemi és hibaáramot vezet
Védővezető jele PE, szín: zöld/sárga, csak hibaáramot vezet ( pl: zárlati áram )
Védőföldelés  közvetlenül  földelt rendszerben, (TT rendszer):
A közműhálózati kisfeszültségű rendszereket (Európában mindenütt) a tápláló transzformátor csillagponti kivezetésénél
– üzemi okokból
– közvetlenül (impedancia beiktatása
nélkül) leföldelik.
A TT rendszer
Nullázás (TN-rendszer):
Hazánkban az áramszolgáltatói hálózatok több mint, 90%-a nullázott.
Ha a közvetlenül földelt közműhálózatot üzemeltető áramszolgáltató ehhez hozzájárul, akkor a nullavezetőt védővezetőként is szabad felhasználni, ez a nullázás, nemzetközi jelölése TN rendszer. Ebben az esetben a rendszer jelölése TN-C (a C=common jelzi, hogy a védővezető és a nullavezető mindenütt közös).

A TN-C rendszer
Ezt a megoldást TN-S (S=separated, elkülönített) betűcsoporttal jelölik. Ez a megoldás is kizárólag elvi jelentőségű, mert az áramszolgáltató sehol a világon nem vállalja, hogy az elosztóhálózatán kiépítse a védővezető céljára szolgáló ötödik vezetőt.

TN-S rendszer
A harmadik megoldás a leggyakoribb: Egy darabig közös az üzemi nullavezető és a védővezető (ez tehéát a PEN vezető), majd egy ponton szétválnak . Ilyen megoldású rendszert TN-C-S betűcsoporttal jelölik

TN-C-S rendszer
Védőföldelés közvetlenül nem földelt rendszerben (IT-rendszer): Az IT jelölés a táptranszformátor szigetelt (I=isolated, szigetelt), vagy nagy impedanciát át földelt (amit esetleg csak a hálózat és a szerkezetek földkapacitása képvisel), csillagpontjára utal, míg a második helyen álló T betű a testek védőföldelését jelenti

IT rendszer

Érintésvédelmi relé ( AVK ) Áramvédő kapcsoló:
1 fázisú ÁVK
3 fázisú ÁVK

Az AVK 1 fázisú elvi felépítése
Az áram-védőkapcsoló nagy előnye, hogy az ezt megszólaltató áram (ΔI) értéke teljesen független az áramkör üzemi áramerősségétől, így akár 100 A üzemi áram esetében is választható néhány mA-re. A szokásos névleges érzékenység 30 mA

Próbagomb
Az áram-védőkapcsolót ellátják egy próbagombbal. Ennek megnyomása egy ellenálláson keresztül a különbözeti áramváltót megkerülő áramot hoz létre, és ezzel ellenőrzik a kapcsoló működőképességét. Ezzel azonban csak a kapcsolót lehet ellenőrizni, de a védővezető folytonosságát (és így a kapcsolás hatásosságát) NEM.

Túláramvédelem
Túláram minden olyan áram, amely az adott áramkörbe az áramkör méretezésének alapjául szolgáló névleges áramot meghaladja.
Túlterhelési áram a villamosan ép áramkörben a rákapcsolt fogyasztók igénybevétele alapján alakul ki.
Zárlati áram az áramkör villamos hibája miatt alakul ki.

Szelektivitás:
A zárlatvédelmet úgy kell kialakítani,hogy  a védelem működésekor lehetőleg csak a meghibásodott berendezés kapcsolódjon ki, és a zárlat fennállása minél rövidebb időre korlátozódjon.

Zárlati áram: olyan túláram,amely a villamos áramkör különböző potenciálon lévő pontjai között egy kis értékű ellenállás vagy impedencia formájában megjelenő hiba miatt alakul ki.
pl: szigetelés leromlás, véletlen vagy szándékos összekötés ,STB
A megszakítok olyan kapcsoló készülékek,amelyek normál üzemnél a névleges áram be/ki kapcsolására, zárlatnál a fellépő áram önműködő kapcsolására is alkalmasak.
Olvadóbiztosíték: olyan készülék, amelyek túláram vagy zárlat esetén a létrejövő hő hatására elolvadnak és így az áramkört
megszakítják.
Kismegszakító: olyan készülék, amelyek kis teljesítmény fogyasztói leágazásokba az üzemi áramok be/kikapcsolására,túlterhelés vagy zárlatnál az áramkör önműködő kikapcsolására alkalmas.
A szabvány alkalmazási területe
Személyek és haszonállatok áramütés elleni védelmének alapvető követelményei:
alapvédelem: közvetlen érintés, azaz a megérintés elleni védelem
hibavédelem: közvetett érintés elleni védelem,

Az érintésvédelem közvetett érintés elleni védelem, vagy az EN 61140 szabványkifejezésével: hibavédelem
– azokat a műszaki intézkedéseket jelenti, amelyek az üzemszerűen feszültségmentes, tehát feszültség alatt nem álló, de meghibásodás (általában szigetelési hiba) következtében a földhöz képest veszélyes mértékű feszültség alá kerülő részek érintésekor az áramütés bekövetkezését akadályozzák meg.

A közvetlen (meg) érintés elleni védelem
– azaz alapvédelem pedig az aktív (üzemszerűen feszültség alatt álló) részek megérintését akadályozza meg.
A szakmai köznyelv
– hagyományosan
– a hibavédelmet (a közvetett érintés elleni védelmet) nevezi röviden érintésvédelemnek.

Védelmi osztályok
I. érintésvédelmi osztály
– védővezetős védelemmel ellátott készülékek. Pl. mikrohullámú sütő
II. érintésvédelmi osztály
– kettős vagy megerősített szigetelésű berendezések.
Pl. kézi fúrógép
III. érintésvédelmi osztály
– törpefeszültségű készülékek (max. 50 volt). Pl. beépített transzformátorral szerelt asztali lámpa.
Védővezető nélküli érintésvédelem mód
Érintésvédelmi törpe feszültség
Kettős, megerősített szigetelés
Környezet elszigetelése
Földelt EPH
Védőelválasztás

Áram élettani hatása
Áram útja a testen
Életfontosságú szerven átfolyó áram veszélyes lehet.
Frekvencia
AC ( 50HZ ) veszélyesebb általában,mint a DC egyenfeszültség

Áram élettani hatása
Az emberek és a háziállatok áramütésének következményeivel, hatásaival IEC 60479 jelzetű nemzetközi szabványsorozat foglalkozik.
A sorozat IEC/TS 60479-1:2005 jelzetű műszaki előírása rögzíti az áramütéssel kapcsolatos általános szempontokat.

Érzékelési küszöb:
Az érintési áramnak az a legkisebb értéke, amelyet az ember már megérez.

Reakció küszöb:
A testen átmenő áramnak az a legkisebb értéke,amely akaratlan izom összehúzódást okoz.
Elengedési küszöb:
A testen átmenő áramnak az a legkisebb értéke,amelynél az ember még el tudja engedni a kézben tartott elektródot.

Szívkamra remegési (fibrillációs) küszöb:
A testen átmenő áramnak az a legkisebb értéke,amelynél bekövetkezik a szívkamraremegés.
Bénulás:
A villamos áramnak olyan hatása az emberi testre,amely tartósan befolyásolja az emberi életműködést (vagy egy testrész működését), nincs akaratlagos mozgás.
A baleset súlyosságát meghatározó tényezők: A villamos áram által okozott baleseteket két csoportba sorolhatjuk (ezek együttesen is felléphetnek):
1.) A villamos áram másodlagos hatásaiból eredő baleset (hőhatás,ívhatás, ijedség okozta sokk stb)
2.) áramütés (ekkor az emberi testen át áram folyik).
Szerelői ÉV ellenőrzés
Szemrevételezéssel azt ellenőrizzük,hogy
megfelel e a szabvány (MSZ HD 60364) előírásainak.
Tartalmazza e a szükséges védelmi elemeket, azok értéke jó e.
Vezető keresztmetszetek megfelelőek e (PE minimum  keresztmetszete)
Vezetők szerelése szabványos-e, nincs-e laza kötés
Szerelői ÉV ellenőrzés
Kioldószerv épsége,  nincs e rendellenes átalakítás rajta
(pl: patkolás )
Érintésvédelmi relé működik e:  tesztgombbal való működtetés.
A szerelt rendszer egyezik e a tervdokumentációval, ha van korábbi érintésvédelmi jegyzőkönyv akkor az abban leírtakkal.