Villámvédelem
Villámvédelem célja…
A villámvédelem célja az emberek és alkotásainak védelme a villámcsapás káros hatásai ellen. Erre vonatkozóan az állam követelményeket határoz meg, amelyeket minden területen be kell tartani.
Magát a villámvédelmet két csoportba tudjuk osztani, a külső és belső villámvédelemre. A külső villámvédelem kiküszöböli a villámcsapás által közvetlenül előidézett nagyobb károkat.
A belső villámvédelem a másodlagos hatásból (túlfeszültség) eredő károk ellen véd. Az épületeket és építményeket a várható veszély nagysága alapján a következő csoportok szerint kell besorolni: rendeltetés, magasság és környezet, a tető szerkezete és anyaga, a falak anyaga, a környező levegő szennyezettsége, és a másodlagos hatásokkal szembeni érzékenység.
A felülvizsgálatnak azt kell megállapítani, hogy az alkalmazott villámvédelem megfelel-e az előírásnak, mik a hibák és hogyan kell azokat kijavítani. A felülvizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása. A villámhárító berendezést először az elkészülte után, átadás előtt kell ellenőrizni.
Ezután ismételt felülvizsgálatokat kell végezni az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint:
Villámvédelem felülvizsgálata
- § A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát
- a) a létesítést követően az átadás előtt,
- b) e rendeletben előírt időszakonként vagy
- c) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.
- § (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.
(2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból
- a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,
- b) egyéb esetben legalább 6 évenként,
- c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja,
- d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
- § (1) A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát
- a) a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt,
- b) a létesítést követően az átadás előtt,
- c) a táblázatban előírt időszakonként és
- d) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.
(2) A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.
Norma szerinti: LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként,
- b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villámvédelem felülvizsgálatát üzemeltető elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.
MSZ EN 62305
Az időszakos felülvizsgálat gyakorisága
Védelmi szint (LPL) | Szemrevételezés | Teljes felülvizsgálat | Kiemelt fontosságú részek teljes felülvizsgálata | OTSZ
|
I és II | 1 év | 2 év | 1 év | 3 év |
III és IV | 2 év | 4 év | 1 év | 6 év |
A felülvizsgálatról jegyzőkönyv készül.