Hívás most!


Érintésvédelmi mérés

A 21/2010. (V.14) NFGM rendelet határozza meg az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítéseket.
A rendelet előírásai alapján: a lakó és kommunális épületek,ipari létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálatát csak Érintésvédelmi szabványossági Felülvizsgálója képesítéssel rendelkező személy végezheti.
A képesítés  megszerzésének előfeltétele: erősáramú végzetség és szakmai gyakorlat amit igazolni kell.
A rendelet szerinti felülvizsgálói képesítés szerepel  az Országos  képzési Jegyzékben ( OKJ).

Érintésvédelmi mérés  során figyelembe kell venni ,többe között:

MSZ 1585  Erősáramú üzemi szabályzat.
MSZ 4851    Érintésvédelmi vizsgálati módszerek.
MSZ HD 60364 Kisfeszültségű villamos berendezések.
MSZ EN 61557 Vizsgálati módszerek és eszközök.

Az érintésvédelmi felülvizsgálatok személyi és tárgyi feltételei:

Személyi feltétel:

A villamos berendezések üzemeltetése C. szabvány MSZ1585:2009 részletes előírásokat ad a feszültség alatt és feszültség közelében végzet munkák személyi feltételeivel kapcsolatban melyek betartásától  nem tekinthető el.

Szükséges szakmai ismeretek
A szerelői ellenőrzéshez:
Erősáramú villamos képesítés( pl: villanyszerelő, erősáramú technikus, villamos üzemmérnök) és a villamos berendezések,mérőeszközök kezelésére,használatára,egyes szerelési munkák elvégzésére valamint ezek közben előforduló veszélyekre és a szükséges védőintézkedések megtételére bizonyíthatóan kioktatottnak kell lenni.

A Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatok végzéséhez és minősítő irat kiállításához az előirt erősáramú szakmai követelményeken kívül az  Az 21/1010.( V.14) NFGM rendeletben előirt Érintésvédelmi , Érősáramú berendezés szabványossági felülvizsgáló szakképesítés megszerzése is szükséges.

A segítő személyzetnek a munka elvégzésére betanítottnak,  és a villamos munkával kapcsolatos veszélyekre kioktatottnak kell lennie.

Érintésvédelem ellenőrzést és felülvizsgálatot csak egészségileg  alkalmas, lábitószer ,alkohol, és gyógyszer befolyástól mentes, a munka végzéséhez szükséges szakmai ismeretekkel rendelkező biztonságtechnikai és munkavédelmi szabályokra,valamint elsősegélynyújtásra kioktatott személynek szabad végezni.

Tárgyi feltételek

A vizsgálat tárgyi feltétele a megfelelő műszerek, eszközök,valamint a szükséges  szabványok és rendeletek rendelkezésre állása.
A rutinvizsgálathoz legalább a következő mérőműszerek és eszközök nélkülözhetetlenek:

Érintésvédelmi célműszer.
Univerzális V-A- Ω- mérő.
Korlátozó ellenállás.
Mérőzsinórok.
Mérőszonda.
Szerszámok.

A műszerek pontosságát legalább 2 évenként célszerű ellenőriztetni.
A bonyolultabb, többcélú műszereket kezelési utasításainak a helyszínen rendelkezésre kell állniuk.
A mérések megkezdése előtt a műszerek pontosságát ellenőrizni kell (  MSZ 4851-1:1998,2.4 szakasz).

Védővezetős érintésvédelmi módok:

A védővezetős érintésvédelmi módok közös jellemzője, hogy ezek alkalmazásánál a villamos berendezés testét (az olyan vezetőanyagú – általában fém – érinthető részét, amely üzemszerűen nem áll feszültség alatt, de hiba esetén feszültség alá kerülhet) földelt védővezetővel (ezt az angol „protecting earting” elnevezés alapján nemzetközileg PE betűjellel, és a védővezető szigetelését zöld/sárga színezéssel jelölik) kötik össze, és a tápláló áramkört annak túláramvédelme, vagy az abba beiktatott áram-védőkapcsolás által rövid idő alatt önműködően kikapcsolják, ha a védővezető testzárlat következtében veszélyes nagyságú érintési feszültségre kerül.

Védőföldelés közvetlenül földelt rendszerben, (TT rendszer):

A közműhálózati kisfeszültségű rendszereket (Európában mindenütt) a tápláló transzformátor csillagponti kivezetésénél – üzemi okokból – közvetlenül (impedancia beiktatása nélkül) leföldelik.
Ezt mutatja a kétbetűs rendszerjelölés első T betűje (T=terra, földelés). Ha a
fogyasztó-berendezések testeit védővezetőn át ugyancsak földelik , akkor ezt a
földelést mutatja a jelölés második T betűje.

A TT rendszer

Ha a készülék testzárlatos lesz, akkor a fázisvezetőn, a hibahelyen, az RA védőföldelésen, és a rendszer csillagponti földelésén át testzárlati áram lép fel. Ha ennek a testzárlatnak az áramerőssége kicsi, akkor ez a védőföldelés ellenállásán aránylag kis feszültségemelkedést okoz. Ha az áramerősség nagy, úgy – az előírt rövid időn belül – a túláramvédelem kioldja azt. Ha a túláramvédelem kioldóárama – a rajta keresztül folyó üzemi áram miatt – nem választható kielégítő kis értékre, akkor az érintésvédelmi kioldást áram- védőkapcsolóval lehet megoldani.

Nullázás (TN-rendszer): Hazánkban az áramszolgáltatói hálózatok több mint, 90%-a nullázott.
Ha a közvetlenül földelt közműhálózatot üzemeltető áramszolgáltató ehhez hozzájárul, akkor a nullavezetőt védővezetőként is szabad felhasználni, ez a nullázás, nemzetközi jelölése TNrendszer.
(Hazánkban az áramszolgáltatói hálózatok több mint, 90%-a nullázott). Ebben a
kétbetűs jelölésben, a második betű a testhez kötött nullavezetőt jelöli. Elvben ennek három megoldása van. Az első szerint sehol sem építenek ki külön védővezetőt, az egyfázisú üzemi áramok vezetésére szolgáló nullavezetőt (jelölése N=neutral) kötik minden fogyasztó készülék testére.
Ebben az esetben a rendszer jelölése TN-C (a C=common jelzi, hogy a védővezető és a nullavezető mindenütt közös). Ez a lehetőség bizonyos esetekben
csupán elvi, mert 10 mm2-nél kisebb keresztmetszetű vezetékeknél a közösítést – a közös vezető megszakadásának veszélye miatt – a szabvány tiltja. Azt a vezeték szakaszt, amely egyszerre tölti be a védővezető (PE) és az üzemi nullavezető (N) szerepét a két jelölés – PE és N – egybeírásával PEN vezetőnek (nullával egyesített védővezető) nevezik.

A TN-C rendszer

A második lehetőség az, hogy a védővezetőt mindjárt a tápláló transzformátortól kezdve külön választják az egyfázisú üzemi áramokat vezető nullavezetőtől . Ezt a megoldást TN-S (S=separated, elkülönített) betűcsoporttal jelölik. Ez a megoldás is kizárólag elvi jelentőségű, mert az áramszolgáltató sehol a világon nem vállalja, hogy az elosztóhálózatán kiépítse a védővezető céljára szolgáló ötödik vezetőt.

TN-S rendszer

A harmadik megoldás a leggyakoribb: Egy darabig közös az üzemi nullavezető és a
védővezető (ez tehéát a PEN vezető), majd egy ponton szétválnak . Ilyen megoldású
rendszert TN-C-S betűcsoporttal jelölik. Azt, hogy a két vezető szétválasztása hol történjen (áramszolgáltatói csatlakozópontnál, az épületbe való becsatlakozásnál, a fogyasztásmérőnél, vagy csupán a 10 mm2-nél kisebb keresztmetszetű vezetékek csatlakozásánál) a helyi viszonyok és körülmények döntik el. A szétválasztott szakaszon a védővezetőt (PE) nullázóvezetőnek nevezik.

TN-C-S rendszer

A TN rendszerű hálózaton fellépő testzárlati áram gyakorlatilag nem halad a talajon át, szinte teljesen fémes úton (a fázisvezetőn, a nullázóvezetőn és a PEN-vezetőn át) záródik. Ennekmegfelelően a földhöz képest ennek hatására fellépő feszültségemelkedést nem lehet számítani, itt a méretezés csak azt veszi számításba, hogy a fázisfeszültség (Uo) a zárlati kör impedanciáján (amit „hurok impedanciá”-nak, vagy egyszerűen „hurokellenállás”-nak neveznek és Zs-el jelölnek) át tud-e hajtani olyan nagyságú áramot, ami a túláramvédelmet az előírt időn belül működteti:

Zs*Ia ≤ Uo

Érintésvédelmi relé ( AVK ) Áramvédő kapcsoló:
A áram-védőkapcsoló a védővezetős érintésvédelmi módoknál (főként a TN és TT
rendszereknél) érintésvédelmi kikapcsolásra a túláramvédelem helyett igen előnyösen
alkalmazott (ma a legmodernebbnek tekintett) kikapcsoló szerv. (Bizonyos megfontolások mellett az IT-rendszerben sem kizárt az alkalmazása).
Tehát nem külön érintésvédelmi mód, hanem csupán a védővezetős érintésvédelmi módok kikapcsoló szerve.

Való igaz, hogy érzékenysége következtében gyakran a fázisvezetőt közvetlenül érintő ember testén áthaladó áram hatására (védővezető nélkül) is kikapcsol, de egyetlen nemzeti vagy nemzetközi szabvány sem fogadja el védővezető alkalmazása nélkül kellő biztonságú védelemnek.

Az áram-védőkapcsolás kifejezetten csak érintésvédelmi megoldás (túláramvédelmet nem lát el!). Lényege, hogy a védett áramkör valamennyi üzemi áramot vivő vezetőjét egy közös különbözeti áramváltó „ablakán” vezetik át, míg a védővezetőt ezt megkerülve építik ki.
Minden áramot vezető körül mágnes tér alakul ki. Ha a fogyasztóhoz menő és onnan
visszajövő üzemi áramok összege zérus, vagyis testzárlat mentes állapotban, a különbözeti áramváltó ablakában nem lesz gerjesztés, a vasmagban nem keletkezik fluxus, az áramváltó kioldó tekercsében áram nem fog folyni.

Ha viszont az áramvédő-kapcsolóval védett
fogyasztói hálózaton testzárlat lép fel, akkor ennek árama a védővezetőn záródik, mely nem haladhat át a különbözeti áramváltó ablakán, így az ott a befolyó és kifolyó áramok összege nem lesz zérus, az áramváltó áttételének megfelelő nagyságú áram, ha meghaladja az áramvédő-kapcsoló névleges különbözeti áramát, meghúz és kikapcsol.
Lényeges, hogy a védővezetőt nem szabad a különbözeti áramváltón átvezetni, ha a fogyasztó egyfázisú, vagy egyfázisról üzemelő berendezése is van, akkor az üzemi nullavezetőt (N) nullázás esetén is át kell vezetni az „ablakon”, de csupán az áramváltó előtti szakaszon lehet közös a védővezetővel (PEN-vezető), és az N-vezető az áramváltó utáni szakaszon nemföldelhető.

Ezek figyelmen kívül hagyása esetében az áramvédő-kapcsoló működése teljesen bizonytalanná válik, testzárlat esetén sem kapcsol ki biztosan, viszont testzárlat nélküli
esetben is (egy másik fogyasztó egyfázisú áramának hatására) bekövetkezhet leoldás.

Az AVK 1 fázisú elvi felépítése

Az áram-védőkapcsoló nagy előnye, hogy az ezt megszólaltató áram (ΔI) értéke teljesen független az áramkör üzemi áramerősségétől, így akár 100 A üzemi áram esetében is választható néhány mA-re. A szokásos névleges érzékenység 30 mA, de (különösen, ha több ilyen kapcsoló sorba kötése esetén a táppontban szelektív áram-védőkapcsolót alkalmaznak), akár 300 mA is lehet. Korábban az érzékenységet minden határon túl növelni akarták, de kiderült, hogy a védett hálózat, illetve szerkezet szivárgó árama (különösen benedvesedés esetén) a túlérzékeny kapcsolót feleslegesen kikapcsolta. Ezért ma már 10 mA-es érzékenységű áram-védőkapcsolót csak dugaszolóaljzattal egybeépítve, egyetlen kéziszerszám táplálására alkalmaznak, és a hazai körülmények között a szabadtéri berendezések védelmére a 100 mA-es érzékenység tűnik a legmegfelelőbbnek.

Az áram-védőkapcsolót ellátják egy próbagombbal. Ennek megnyomása egy ellenálláson keresztül a különbözeti áramváltót megkerülő áramot hoz létre, és ezzel ellenőrzik a kapcsoló működőképességét. Ezzel azonban csak a kapcsolót lehet ellenőrizni, de a védővezető folytonosságát (és így a kapcsolás hatásosságát) NEM.

Védőföldelés közvetlenül nem földelt rendszerben (IT-rendszer):

A közvetlenül földelt nullavezetőjű (TT- TN-rendszerű) hálózatok földzárlat esetén nem tarthatók üzemben. Ezért olyan helyen, ahol az ellátás folytonossága elengedhetetlen, a váratlan kikapcsolás életveszélyt, vagy igen nagy anyagi kárt okozna (pl. kórházi műtők, földalatti bányahálózatok), a nullavezetőt nem (vagy csak nagyellenálláson át) földelik. Érintésvédelemre ez esetben is szükség van, mert egyrészt földzárlat (testzárlat) esetén a vezetékhálózat és a fogyasztókészülékek földhöz viszonyított kapacitásán átfolyó „földzárlati áram” emberre veszélyes nagyságú lehet, másrészt kettős (két helyen, és eltérő fázisokban fellépő) földzárlat esetében a testzárlatos szerkezetek esetében veszélyes feszültség lépne fel. Ezért ezen rendszerekben is kötelező a földelt védővezető kiépítése.
(Az IT jelölés a táptranszformátor szigetelt (I=isolated, szigetelt), vagy nagy impedanciát át földelt (amit esetleg csak a hálózat és a szerkezetek földkapacitása képvisel), csillagpontjára utal, míg a második helyen álló T betű a testek védőföldelését jelenti.)

IT rendszer

Itt az első földzárlat nem okoz kioldást, ezért a képletben nem a kioldóáram, hanem a hálózat adottságaiból (elsősorban földkapacitásából) kiadódó „földzárlati áram” szerepel.  A második földzárlatra is méretezni kell, de ez bonyolultabb, ezért itt nem tárgyaljuk.

Érintésvédelem Mérés:

A méréseknél alkalmazott EUROTEST 61557 kombinált üzemi mérőműszert szintén a
szlovéniai METREL cég gyártja. A műszer érintésvédelmi méréseknél teljesíti az MSZ EN
61557 szabvány sorozat előírásait. A beépített mikroprocesszor következtében mindenféle érintésvédelmi mérés nagy biztonsággal, szinte automatikusan elvégezhető. Lehetőséget biztosít nagymennyiségű mérési adat tárolására, és az adatok számítógépes feldolgozására és értékelésére is.
A műszerhez részletes, magyar nyelvű használati utasítás tartozik.
A mérések összeállításánál használjuk a megfelelő leírásokat.

Az alkalmazandó műszer homloklapját és a homloklapon lévő gombok és kapcsolók funkciói a következők:

A homlokfal közepén egy háttérvilágítással rendelkező folyadékkristályos kijelző van.

A kapcsolók funkciói:

ON/OFF jelű működtető gomb: a készülék be és kikapcsolására szolgál. Amennyiben 10 percig nem használjuk a készüléket, az úgy automatikusan kikapcsol.

HELP jelű működtető gomb: amennyiben a készülék működéséről kívánunk információt, a súgó menü adja meg a csatlakoztatás módját, illetve adatokat hívhatunk elő.

Háttérfény működtető gombbal:  a kijelző háttérfényét kapcsolhatjuk, ha a készüléket 20másodpercig nem használjuk, a kijelző háttérfénye automatikusan kikapcsol

SAVE működtető gombbal:az eredményeket tárolhatjuk.

RCL (recall) működtető gombbal:  az tárolt eredményeket hívhatjuk elő.

SETUP működtető gombbal:  a kontrasztot, az időt és dátumot, egyes paramétereket
állíthatunk be, illetve a memóriát törölhetjük.

START működtető gomb:az egyes beállított méréseket indítja.

ESC működtető gombbal: a folyó művelet megszakítható.

START működtető gomb: az egyes beállított méréseket indítja.

ESC működtető gombbal: a folyó művelet megszakítható.

A homlokfal jobb oldalán lévő forgó átkapcsolóval az egyes mérési funkciók közül
választhatunk.

Ezek a következők:

R, ρearth állásban a fajlagos földellenállás és a földelési ellenállás határozható meg.

R+/-200mA continuity állásban a védővezető folytonossága ellenőrizhető.

Rinsulation (RISO) állásban a szigetelési ellenállás mérése végezhető.

Sensor állásban a megvilágítás mérhető (az erre szolgáló külön mérő fejjel).

Current állásban megfelelő lakatfogóval szivárgási és terhelő áram mérése végezhető.

Harmonics állásban a feszültség il. Az áram (megfelelő lakat fogóval) eredő felharmonikus tartalma és 21.-ik összetevőig az egyedi egyes felharmonikusok tartalma mérhető.

Power, Energy állásban a teljesítmény, a teljesítménytényező (cosφ), és a fogyasztás (villamos energia) mérhető.

Locator állásban háromfázisú hálózaton a forgásirány, a fázissorrend ellenőrizhető.

RCD (residual current device) beállításban az áramvédő kapcsoló (ÁVK) FI relé működése vizsgálható, (leoldási idő, érintési feszültség, hurok ellenállás, földelési ellenállás).

ZLine állásban a fázis-fázis, vagy fázis-nulla vezetők impedanciája és a várható rövidzárási áram határozható meg.

ZLoop állásban a fázis-védővezető hurok impedanciája, a várható rövidzárási áram és az
érintési feszültség határozható meg.

RLOOP N-PE állásban a nullavezető (N)- védővezető (PE) hurok hurokellenállása és a várható rövidzárási áram határozható meg.

A mérések során figyelembe veendő szempontok:
A védővezető folytonosságának ellenőrzése.

Szigetelési ellenállás mérése:
A mérés csak feszültség mentesített (kikapcsolt) hálózaton végezhető el.
A terheléseket le kell kapcsolni mert a párhuzamosan kapcsolódó terhelések a mérést
meghamisíthatják.
Válasszuk ki a mérési feszültség értékét.

Kommunális hálózatnál a szigetelési ellenállás 0,5 MOhm-nál nagyobb legyen.

Hurok impedanciák és várható rövidzárási áram mérése:
Gondoljuk át az áram-védőkapcsoló működésének hatását a mérés elvégzése során.
Értékeljük a várható rövidzárási áram nagyságát.

Biztosítók jellemző adatai:
gG típus

A g jelölés zárlat és túlterhelés elleni védelemre egyaránt alkalmazható biztosítóra utal, míg a G általános típusú biztosítót jelöl. A táblázatban az Ia kiolvadási áram és a megengedhető
max. hurok ellenállás értéke látható 0,4 sec és 5 sec-os kiolvadási idő mellett.

olv. biztosítóIn névl. árama kiolv. idő<0,4 sec kiolv. idő<0,4 sec kiolv. idő<5 sec kiolv. idő<5 sec
Ia A Zs ohm Ia A Zs ohm

2

16

13,7

9,2

23,9

4

32

6,8

18,5

11,8

6

47

4,6

28

7,8

10

82

2,6

46.5

4,7

16

110

2

65

3,3

20

147

1,4

85

2,5

25

183

1,2

110

2

32

275

0,8

150

1,2

40

320

0,6

190

1,1

50

470

0,4

250

0,8

63

550

0,4

320

0,6

80

840

0,2

425

0,5

100

1020

0,2

580

0,3

125

1450

0,1

715

0,3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Automatikus biztosító: 

  B típusú B típusú C tipusú C tipusú K tipusú K tipusú
túláram véd.In névl. árama Ia =5.InA Zs ohm(0,2 sec) Ia =10.InA Zs ohm(0,2 sec) Ia =15.InA Zs ohm(0,2 sec)

2

10

22

20

11

30

7,3

4

20

11

40

5.5

60

3,7

6

30

7,3

60

3,65

90

2,4

10

50

4,4

100

2,2

150

1,5

16

80

2,8

160

1,4

240

0,9

20

100

2,2

200

1,1

300

0,7

25

125

1,8

250

0,9

375

0,6

32

160

1,4

320

0,7

480

0,5

35

175

1,3

350

0,65

525

0,4

40

200

1,1

400

0,55

600

0,37

50

250

0,9

500

0,45

750

0,29

63

315

0,7

630

0,35

945

0,23